A Bonvin elköltözött a Ráday utcából az Izabella utcába. Nagyobb lett, szebb lett, hangulatosabb lett. Már vagy 3-4x leteszteltem.

A BonVin egy kis pincehelyiség a Ráday-Mátyás utca sarkán, kicsit eldugott, de mindegy, mert úgyis költöznek, ez amolyan visszaemlékezésként funkcionáló cikk...

A pincébe egy keskeny lépcsőn érkezik meg a vendég, minden nap 12 órától lehet látogatni (mert idén még nyitva vannak, csak jövőre költöznek el), azt hiszem 8-ig vannak nyitva. Kínálatuk, ha jól megfigyeltem magyar borokból áll, nem a prémium kategória, hanem az alatta lévőben vannak a boraik (1000-6000). Ezen felül árusítanak folyóborokat is, ami igen ritka.

Kellemesen halk fények, kanapé, dohányzóasztal, és a kilátás a sok-sok borra: hihetetlen. Ide rendszerint akkor járok (borkóstolókon kívül) amikor egy régi baráttal szeretnék beszélgetni, nosztalgiázni. Mivel nem nagy, érdemes előtte odaszólni, hogy a maximális 6 ülőhelyet lefoglaljuk. Remélem az új hely hangulatában hasonló lesz, de nagyobb, bár lehet, a helyet épp a mérete viszi.

A főnökasszony(ka), Viki kedves, a borokhoz jól értő háziasszonya a helynek. Amikor nála jártam először, vagy 2 órán keresztül beszélgettünk csak a borokról, sajnos akkor egyet sem nyitottunk fel (ezért elpocsékolt időnek minősítem).

Nagyon jó időeltöltés volt hétköznap délután pl mozi helyett, vagy hétvégén este borkóstoló gyanánt. Úgy gondolom, ha az üzletpolitika és a hozzáállás hasonló marad akkor nagyot nem bukhat az új hely, a dizájnból pedig remélem sikerül átmenteni valamit.

domainjük: bonvin.hu

Most hogy már kicsit beástam magamat Etyek titkaiba, kirajzolódott előttem, hogy Etyek mivel tud felzárkózni a magyar élvonalhoz, lehet, hogy a borászok szerényen azt mondják, hogy nem az a céljuk, hogy beállítsák azt a mennyiségi és minőségi szintet mint ami itthon van. De mégis, ha józanon gondolkozunk akkor csakis – akarva akaratlan – ez lesz a végcél.

Magyarország, mi úgy gondoljuk belülről, hogy egy vörösboros ország, pedig ez nagy nagy tévedés. Fehérboros ország vagyunk, legalábbis a fehérboraink híresebbek mint a vörösboraink. Persze a legnagyobb mennyiség még mindig az édes vörösből fogy, ezt talán majd kinőjük (ezt is itt hagyta nekünk az orosz). Etyek tehát szerencsés helyzetben van, mivel rengeteg jó fehér száraz készül. Kiemelkedő minőséget tud alkotni Chardonnay-ból, Királyleánykából, Juhfarkból stb.

Lemaradása a régiónak talán a miatt van, hogy kevés más kapcsolható szórakozási lehetőség van, nincsen megfelelő szálláshely, nincsen rendesen kiépített bicikli útvonal. Ha ezt behozza, akkor megindulhat a rohamos fejlődés, amit Budapest közelsége garantál. Ami Etyen kézenfekvő, de még kis időt igényel, az a kisebb gazdaságoknál a pezsgőgyártás, mondanom sem kell, hogy követve a Törley tevékenységét, kiugrási lehetőséget biztosít ez az opció. Ez a lehetőség biztosíthatja Etyeknek azt az speciális ismertetőjelet, amit midnen borrégió el akar érni.

Sokáig azt hittem, hogy Etyek jövőképét Villány és Szekszárd között fogom megtalálni, mostanra nagyot fordult a kocka, sokkal keletebbre kell mennem, egészen Tokajig. Akárki akármit mond, most már tudom, hogy nyugatra az út Tokajon keresztül vezet, Tokaj stratégiai fontossága bormarketing szempontból egyenlőre (minden ok nélkül) gyenge, pedig az ingyen reklám megvan történelem könyvekben, a Himnuszban, ráadásul nem mindennapi minőséget tudunk abban a mikroklímában előállítani. Tokaj erőssége jelenleg nem az aszú, úgy érzem a desszertborok ideje egyenlőre leáldozik. És itt jön Etyek, akinek azokat a réseket kell majd a piacon betölteni – mint nagyra hivatott fehérboros – amiket Tokaj szabadon hagy. Reális esélyt látok arra, hogy a tokaji fehérek mellett említsék egyenlőre csak belföldön, majd külföldön is az etyekieket.

Gombai Nagy Tibor borászata egy igazi kuriózum Etyeken és az országban is. Megközelítése igen könnyű a pincének, de kicsit kiesik az etyeki pincék láncából. A GPS-be beírva a Mester u. 72-t jobbra találjuk.

Jelenleg 10,4 hektáron dolgozik, tervezi a területének csökkentését 4 hektárra, mivel nehéz a szőlész dolga és ő egyedül dolgozik a területen. Ez a terület egybefüggő, ez Etyeken egyedülálló, mivel itt a privatizáció alkalmával csak nagyon kicsi birtokokat lehetett megszerezni. Évi 250 hektolitert termel, a szőlőjéhez vásárol még kívülről is. Kínálatában meglelhetőek az etyeki fehér borok (Chardonnay, Sauvignon Blanc, Királyleányka, Olaszrizling, Szürkebarát, Zenit, Cserszegi fűszeres, Sárga muskotály - Muscat Lunnel, Pinot Blanc, és Cabernet Savignon rozék. Elsősorban cserszegit és irsait vásárolnak fel a borvidéken belülről. Személy szerint a rozéját nagyra tartom, érdekes, testes, magas (13%) alkoholtartalmú. Az Irsai friss kellemes élmény volt.testes, magas (13%) alkoholtartalmú. Az Irsai friss kellemes élmény volt.

A pince fogad látogatókat, meg lehet nézni, hol készülnek a borok és hogyan. Tartozik az épülethez egy kóstoló szoba is, na itt fogadott engem Tibor. Itt beszélgettem vele vagy 2 órát, arról mi volt itt Etyeken anno, és hogy az idei termés mennyire elkeserítő. Sajnos sok borászon látom ezt a fajta szomort. Itt ebben a szobában tud foglalkozni 20 fős társaságokkal, nekik előre be kell jelentkezni, de ha csak páran megyünk, akkor meglepetésszerűen is beugorhatunk hozzá, mivel a hét minden napján kint van. Ami egyedivé teszi a helyet és megadja a maga családias hangulatát, az az, hogy a Gombai Úr felesége játszik zongorán kóstolás közben. Amikor legközelebb megyek én is mindenképp kipróbálom ezt a fajta élményt. Ami nagyon meglepett, volt egy polc, ami tel evolt  öreg borokkal a világ midnen tályáról, nemsemmi látvány volt.

A Kezeslábos ideje alatt jártam itt először, akkor kint, a szabad ég alatt fogadtak minket, ahol egyből egy borsorral kezdtünk, talán ez volt az egyik legjobb élményem a fesztiválról, mert ebben a perifériára szorult pincében olyan baráti fogadtatásban részesültünk mint sehol máshol, itt lehetett érezni, hogy megbecsülik a vevőt.

Tiborral érdemes beszélgetni a múltról, nekem nehezen nyílt meg, de érdekes dolgokat tud mesélni, rá úgy nézek, mint az élő történelemre, mivel ő megélte a privatizációt, a privatizáció után látta, ahogy Etyek virágzásnak indul és Báthory lesz az év borásza, látta Báthory „bukását”, Etyek háttérbeszorulását, és remélem azt is megéri, hogy Etyek újra elfoglalja azt a helyet a magyar borvidékek térképén amit megérdemel.

elérhetőségek:

http://www.gombai.hu/

Gombai Nagy Tibor

Etyek, Mester u. 27.

+36 20 952 3469

Svábok betelepítése után kezdődött a szőlőtermesztés. 1800-as években Etyek elkezdett termelni a Törleynek, de nem szőlőt, hanem bort. Jó volt pezsgő alapanyagnak, mert igen savas bor az etyeki. 1945-ben a svábokat kitelepítették, a Hungarovin összefogta a birtokokat, nagyüzemi módszerekkel folytatódott a termelés. A 90-es évekig a Hungarovin végezte a termelést, az orosz piacra termeltek olcsó borokat, a mennyiség volt az első számú. A privatizáció után megindultak az egyéni vállalkozók, a Hungarovin első borásza Báthory Tibor 92-ben az év borásza lett. A chardonnay 90-es években sok nemzetközi címet szerzett. Nagy szerepet játszott abban, hogy nem csak Etyeken, hanem az országban mindenhol elindulhassanak a kis borászatok (Hernyák László, Orosz Gyula, Gombai Tibor). Ekkor kezdődött a meg a francia fajták betelepítése (chardonnay). Báthory óriási beruházásokat vitt végbe hitelekből, sajnos belebukott, mert egy nagy export tétele tönkrement.

A bormarketing Etyeken megfordult, nem Báthoryra alapozott ezentúl, hanem a Budapest közeliségére. A Báthory birtokot az Etyekikuria megvásárolta. A Rókusfalvynak megszületett a Pincefesztivál ötlete, egy nívós fesztivállá nőtte ki magát, 40-50.000 fő látogat ki a rendezvényeikre. AZ idei Kezesláboson, ami szintén Rókusfalvy rendezvény, szombaton nagyon sokan voltak kint, a vasárnapit sajnos elmosta az eső. Etyek neve összeforrt a borral.

A Törley a Henkel csoporthoz tartozott, jelenleg az Ötkerhez tartoznak, sajnos nem Etyek van a középpontban a címkéken, hanem a brenden. Több márkanév van a Törleyn belül: Szent István, György Villa, Kemendi. A György Villa válogatás az ami igen jó minőséget képvisel, egy profi borászat áll mögötte.

A kis borászatok problémája az, hogy nem tudnak több szőlőhöz hozzájutni, nem tudnak több területet vásárolni. A területek 80%-a a Törley-hez tartozik. A legjobb területek Etyeken: Orbán-dűlő, Vérti-telep.

Jelenleg a legnagyobb borászat a Nyakas hegy (Tök), rendelkezik egy nagy névvel: Maja Jenő (év borásza). Nagyon komoly borokat készítenek, uralják a vendéglőket. Őket követi az Etyekikuria, a Kattra, a Tátrai. Vannak a pici, de márka ügyileg jól felépítettek: a Hernyák, Rókusfalvy.

AZ Etyeki Borútnak 40 tagja van ebből 30 borászat, a szervezet csak a rendezvények alatt működik rendesen, jelenleg is baj van a kis pincék hétvégi nyitva tartásával.

Most készül Etyek új marketingstratégiája, új vezértermék kijelölése: egy friss, új, reduktív házasítás, 6 fehérborból fog készülni. Készül egy egységes etyeki logó is amit a borászatok feltehetnek a címkéjükre.

A jövőkép a Villányi Borút mintájára lett elkészítve. A sok kis borászat meg akarja tartani a saját arculatát, viszont reklámozni nehéz nekik, itt jön szóba a komoly közösségi marketing. Helyben, gasztronómiával egybevonva szeretnének értékesíteni. A bort kapcsolni kell, a filmstúdióval, sporteseményekkel, a gasztronómiával. Szlovén példára a jövőben létrehoznának egy turisztikai irodát, ahol azokat a borászatok borait lehetne kóstolni, amelyik borászatok nem nyitnak ki. Tervben vannak olyan buszjáratok, amik a borturistákat hoznák ki Etyekre, és vinnék vissza a fővárosba.

Maul Zsolt egy a második generációs borászok közül. Magas, zömök 30 körüli barátságos ember. Fiatalos életérzése mind a fogadójában, mind a boraiban kitűnik. Nagyon impozáns, egyszerű minimáldizájnos címkék viszik a borokat, de persze erre nem lenne szükség, ha az ember nem a címke alapján választana, mert a borai belesimulnak a magas villányi színvonalba.

Igen könnyű megközelíteni a kisvendéglőt, szinte az első borászat jobb kéz felől a Bross G. utcában.

16 hektáron gazdálkodnak, kínálatukban vörösek, fehérek, roséborok, pálinkák és borpárlatok is megtalálhatóak. Boraik 1000-5000 Ft között vannak pozicionálva, csúcsboruk a Taurus (Cabernet sauvignon és Cabernet franc házasítás), tényleg, nem is rossz bár nekem akkor kicsit testes volt (mert akkor az utolsó nyári napon voltunk, és volt vagy 30 fok). Akkor nekem jobban bejött a P-9 Portugieser 2009  és "ZS" Cabernet sauvignon 2007. (A ZS a Zsoltrol kapta a nevét.)

Vendéglőjükben természetesen van konyha, saját boraikat szolgálják fel. A helység nagyon családias, apa és fia együtt dolgozik bent, és a család több tagja is fellelhető az üzletben. Természetesen (Villányban ez általános) a pince a vendéglőből nyílik, ahol még bortrezorok is vannak. Nagyon érdekes, jó élmény volt náluk eltölteni azt a pár órát.

Marketing szempontból nagyon érdekeset tudott nyújtani nekem ez a kis családi pincészet. A fent látható merész fényképen kívűl találtam más egyedülállót náluk, egy brossurát, amiben a borokat hozták össze a női divattal. Amennyiben Villányban jársz, egy olyat mindenképp hozz el magadda!

Kattra Imre bá mostanra nagy barátom lett, szinte hetente járok át hozzá, ő amolyan külső konzulensem, bár ezt nem még mondtuk ki róla. Tanult, jó fej, szimpatikus ember, akár a borai... Egy kis pincészetről beszélünk most, mondjuk Etyeken ritka a nagy borászat. Etyek határain kívül van a fogadója, Biatorbágy felől megközelítve a tábla előtt 100m-el jobbra. 20-30 ember kényelmesen be tud hozzá ülni inni-enni. Amikor a Kezes Láboson ott voltam, akkor az egyik legnagyobb pörgés nála volt.

Mesélte, ő régen nem is ivott bort, mi több nem is szerette. Szerinte nem baj, ha az ember nem szereti a bort, de ha szereti akkor rossz ember nem lehet. Már több óra beszélgetés van a hátunk mögött.

Borait saját, illetve vásárolt szőlőből készíti, de a vásárolt szőlő is Etyek-Budai régióból (általában Gyöngyös) van. A vásárolt szőlőkből Merlot Barrique (Bicske, Szőlőhegy), Cabernet Sauvignon, Tramini bort készít. Saját szőlőkből pedig Cserszegi Fűszeres, Meus Cuvée, Olaszrizling, Pinot Noir, Szürkebarát, Chardonnay. A borok 1000-1500 Ft között vannak. 40-50.000 palackot értékesítenek évente, ezzel országos szinten kicsik, de etyeki szinten nagyok. 6 ha-n terem szőlője, 4 ha-on pedig termeltet, ezeknek a szőlőknek nagy minőségi elvárásoknak kell megfelelniük.  80% fehér 20 vörösa termelési arány. A borházban kizárólag 0,75l-es kiszerelésben lehet hozzájutni a borhoz, vagy kóstolóban. A borok címkéjét minimál dizájnban készítette el Forrai Ferenc. Borait borkereskedésekben, szaküzletekben, interneten, illetve helyileg értékesíti.

Kérdeztem a jövőről, azt mondta, majd a lánya folytatja, már végzett szőlész-borász. Jó meglátásai vannak és tehetséges. Nem akarja megváltani a világot, nem akar nagy, robbanásszerű nagy növekedést, hanem jó borokat akar készíteni és nem a volument akarja emelni

Lássuk a borokat! Amiket Imre ajánlott nekem, az a Mesu 2009 csúcs cuvée (Cserszegi fűszeres és Chardonnay házasításából), és a Merlot 2008. Mindkettő kitűnő bor, a borvidék sajátosságait ezek is adják, a savak olyan Etyekiek, olyan mészkövesek. (Itt megjegyezném, én kb annyira értek a borokhoz mint az utca embere, nincsen borász és semmiféle szőlővel kapcsolatos végzettségem.) Amik még igen szimpatikusak voltak az a Tramini 2009, bár kicsit erős volt (asszem 14%!), és a Chardonnay 2009.

Eddig jártam több helyen is, ígérem mindet pótolom, próbálok majd csak olyan információkat leírni, amikben biztos vagyok. ;) De lássuk a felsorolást:

• Villány: Gere, Maul, Kecskés,
• Etyek: Kattra, Haraszthy Valejjo, Gombai,
• Kereskedőházak (Bp.): Királyi borok, Bonvin, Budapest borszalon.

Most így hirtelen ezek jutottak az eszembe.

Sziasztok, szakdolgozatomat írom mostanában, témám a bormarketing, ebből kifolyólag sok pincében járok. Úgy gondolom, nagy butaság lenne le nem írni hol jártam, mit csináltam, esetleg, hogy kell oda eljutni, vagy mit kell mindenképp megkóstolni. A gasztrós jelleg mellett itt olvashattok majd az érdekes merketinges dolgokról. Uh ez egy ilyen gasztro-marketing jellegű blog lesz.